Mi az a családkutatás?
MI AZ A CSALÁDKUTATÁS?
Vissza a gyökerekhez
A családfakutatás számos speciális ismeretet igényel
Ezek hiányában a kutatás nem lesz hatékony vagy esetleg téves eredményre vezet
Genealógiai módszertan
Ismerni kell a családtörténeti kutatás alapvető módszereit és technikáit, beleértve az anyakönyvek, összeírások és különféle egyéb történelmi dokumentumok használatát.
Jó érzék a kézírások olvasásához
A blogban számos példát találhatsz könnyen és nehezen olvasható iratokra.
Digitális kutatási készségek
Az online adatbázisok és digitális archívumok használata elengedhetetlen a modern családfakutatásban. Ezek közül némelyek ingyenesen használhatóak, mások előfizetést igényelnek
Történelmi ismeretek
Fontos megérteni a különböző történelmi korszakok társadalmi és jogi környezetét, hogy helyesen értelmezhessük az adatokat. Például nagyon hasznos ismerni a török hódoltság utáni népmozgásokat vagy a különféle okokból megüresedett területek betelepítésének történetét.
Sok-sok idő
az adatok felkutatása bizony időigényes. Szerencsére ezt ma már egyre jobban megkönnyíti a digitális indexálás folyamatosan bővülő köre, de az elírások és hibás olvasatok, esetleges adathiányok miatt egy igényes családfa elkészítéséhez nem lehet kizárólag erre hagyatkozni.
Nyelvismeret
Felekezettől és nemzetiségtől függően gyakran szükséges idegen nyelvek, például latin, német vagy más nemzetiségi nyelv ismerete. Ezek közül legfontosabb a latin.
Kritikai gondolkodás
Képesnek kell lenni az adatok kritikus értékelésére és az esetleges hibák, hamisítások felismerésére. Előfordul az is, hogy az adatok ugyan pontosak, de nem adnak elég támpontot a folytatáshoz, például egymáshoz közel született két azonos nevű gyermek közül csak a körülmények részletes elemzésével lehet kiválasztani a családfához tartozót.
Vissza a gyökerekhez
A családfakutatás számos speciális ismeretet igényel
Ezek hiányában a kutatás nem lesz hatékony vagy esetleg téves eredményre vezet
Genealógiai módszertan
Ismerni kell a családtörténeti kutatás alapvető módszereit és technikáit, beleértve az anyakönyvek, összeírások és különféle egyéb történelmi dokumentumok használatát.
Jó érzék a kézírások olvasásához
A blogban számos példát találhatsz könnyen és nehezen olvasható iratokra.
Digitális kutatási készségek
Az online adatbázisok és digitális archívumok használata elengedhetetlen a modern családfakutatásban. Ezek közül némelyek ingyenesen használhatóak, mások előfizetést igényelnek
Történelmi ismeretek
Fontos megérteni a különböző történelmi korszakok társadalmi és jogi környezetét, hogy helyesen értelmezhessük az adatokat. Például nagyon hasznos ismerni a török hódoltság utáni népmozgásokat vagy a különféle okokból megüresedett területek betelepítésének történetét.
Sok-sok idő
az adatok felkutatása bizony időigényes. Szerencsére ezt ma már egyre jobban megkönnyíti a digitális indexálás folyamatosan bővülő köre, de az elírások és hibás olvasatok, esetleges adathiányok miatt egy igényes családfa elkészítéséhez nem lehet kizárólag erre hagyatkozni.
Nyelvismeret
Felekezettől és nemzetiségtől függően gyakran szükséges idegen nyelvek, például latin, német vagy más nemzetiségi nyelv ismerete. Ezek közül legfontosabb a latin.
Kritikai gondolkodás
Képesnek kell lenni az adatok kritikus értékelésére és az esetleges hibák, hamisítások felismerésére. Előfordul az is, hogy az adatok ugyan pontosak, de nem adnak elég támpontot a folytatáshoz, például egymáshoz közel született két azonos nevű gyermek közül csak a körülmények részletes elemzésével lehet kiválasztani a családfához tartozót.
A családkutatás menete
1. Adatgyűjtés
Ha valaki családkutatásba szeretne fogni, az első lépés a rendelkezésre álló adatok összegyűjtése, ami majd a kutatás kiindulópontja lehet.
Hasznos információk lehetnek a különböző családi iratokban. Ezek lehetnek különféle igazolványok, szerződések, anyakönyvi kivonatok, orvosi kezelések iratai, hivatalokkal való levelezések, cselédkönyvek, katonakönyvek, stb.
Az iratok mellett a legfontosabb forrás a családi emlékezet: az élő rokonok részletes kikérdezése, emlékeik rögzítése. Nem baj, ha az elmondottak nem teljesen pontosak. Sokszor egy foszlány vagy töredék is hasznos nyom lehet, érdemes minden apróságot feljegyezni.
A legfontosabb adatok mindenki esetében: születési hely és idő, vallás, házastárs neve, házasságkötés helye és ideje, gyermekek neve és születési helye, ideje, elhalálozás helye és ideje. Amellett, hogy ez hasznos, az idős családtagok is szeretik, ha az emlékeik felelevenítésére kérik őket, ezek a beszélgetések hozzájárulhatnak az érzelmi és mentális egészségükhöz.
Fordítsunk külön figyelmet a fényképekre: hiába van nagy családi fotógyűjtemény, ha már senki sem tudja, kik szerepelnek a képeken. Érdemes tehát minden kép hátuljára feljegyezni az azonosítható személyeket, a készítés helyét és idejét, alkalmát, esetleg apró történeteket, ami a képhez kapcsolódik. Ehhez is az idős rokonok a legjobb források.
A képek címkézésénél ne szorítkozz csak a rokonokra, jegyezd fel azt is, ha valaki barát vagy munkatárs volt, mert ebből később már tudni fogod, hogy nem kell a helyét keresni a családfán.
2. Rendszerezés
A begyűjtött adatokból már most elkészíthető egy kisebb családfa, ami az ismert felmenőket és oldalági rokonokat ábrázolja.
3. Helyzetfelmérés
Ha sikerült eljutni az adatgyűjtéssel a 20. század elején született déd- vagy ükszülők nevéhez, az nagyszerű, megkezdhető a kutatás az online gyűjteményekben és adatbázisokban.
Ezek közt vannak ingyenes és előfizetéshez kötött források is, és sokszor mások által gyűjtött adatokra is támaszkodni lehet, de semmit se higyjünk el elsőre! Minden adatot ellenőrizni kell.
Ha még hiányoznak nagyszülők, dédszülők, akkor először ezeknek az információknak kell utánajárni, például hivataloktól kikérni anyakönyvi kivonatokat, plébániáktól keresztleveleket, iskoláktól bizonyítványokat, stb.
4. Anyakönyvi kutatás
A hazai 19-20. századi anyakönyvek sokszor el vannak látva kéziratos vagy digitális indexszel, azaz valamilyen formában kereshető adatbázissá vannak alakítva. Sajnos ez nem minden időszakra és településre igaz, ezért van, ahol csak a teljes anyakönyv átlapozásával lehet felkutatni a szükséges bejegyzéseket.
Ahogy haladunk visszafelé az időben, a kezdetben magyar nyelvű anyakönyvek latin nyelvűvé válnak, vagy népcsoporttól függően más idegennyelv ismeretére van szükség. A kézírás néhol nagyszerű, néhol gyógyszerész legyen a talpán, aki kiolvassa.
Nehéz lehet a 100-200-300 évvel ezelőtti települések azonosítása is.
5. Kiegészítő kutatások
Számos olyan adatbázis van, amiben keresgélni lehet: címjegyzékek, katonai közlönyök, napilapok, helytörténeti tanulmányok, feudális kori összeírások, oklevéltárak, stb. Egy kis szerencsével megtalálható valamelyik rokon neve egy újságcikkben, vagy például rögzítették a hangját egy néprajzi gyűjtés során. A temetőkben érdemes felkeresni a régi síremlékeket.
6. Családfaépítés
A megtalált adatokból folyamatosan bővítjük és forráshivatkozásokkal látjuk el a családfát. Ha a források nincsenek elmentve és rendszerezve, a családfában szereplő adatok hitelessége megkérdőjelezhető. Én ezt tartom az egész munka legfontosabb részének.
7. Vizualizáció
A kész családfát vagy ősfát szép, nyomtatható formába öntjük vagy akár családkönyvet is lehet készíteni belőle mindenféle érdekes adattal és képpel fűszerezve. Ne felejts el visszajelzést adni a meginterjúvolt rokonoknak, hadd örüljenek ők is az elért eredményeknek!
A családkutatás menete
1. Adatgyűjtés
Ha valaki családkutatásba szeretne fogni, az első lépés a rendelkezésre álló adatok összegyűjtése, ami majd a kutatás kiindulópontja lehet.
Hasznos információk lehetnek a különböző családi iratokban. Ezek lehetnek különféle igazolványok, szerződések, anyakönyvi kivonatok, orvosi kezelések iratai, hivatalokkal való levelezések, cselédkönyvek, katonakönyvek, stb.
Az iratok mellett a legfontosabb forrás a családi emlékezet: az élő rokonok részletes kikérdezése, emlékeik rögzítése. Nem baj, ha az elmondottak nem teljesen pontosak. Sokszor egy foszlány vagy töredék is hasznos nyom lehet, érdemes minden apróságot feljegyezni.
A legfontosabb adatok mindenki esetében: születési hely és idő, vallás, házastárs neve, házasságkötés helye és ideje, gyermekek neve és születési helye, ideje, elhalálozás helye és ideje. Amellett, hogy ez hasznos, az idős családtagok is szeretik, ha az emlékeik felelevenítésére kérik őket, ezek a beszélgetések hozzájárulhatnak az érzelmi és mentális egészségükhöz.
Fordítsunk külön figyelmet a fényképekre: hiába van nagy családi fotógyűjtemény, ha már senki sem tudja, kik szerepelnek a képeken. Érdemes tehát minden kép hátuljára feljegyezni az azonosítható személyeket, a készítés helyét és idejét, alkalmát, esetleg apró történeteket, ami a képhez kapcsolódik. Ehhez is az idős rokonok a legjobb források.
A képek címkézésénél ne szorítkozz csak a rokonokra, jegyezd fel azt is, ha valaki barát vagy munkatárs volt, mert ebből később már tudni fogod, hogy nem kell a helyét keresni a családfán.
2. Rendszerezés
A begyűjtött adatokból már most elkészíthető egy kisebb családfa, ami az ismert felmenőket és oldalági rokonokat ábrázolja.
3. Helyzetfelmérés
Ha sikerült eljutni az adatgyűjtéssel a 20. század elején született déd- vagy ükszülők nevéhez, az nagyszerű, megkezdhető a kutatás az online gyűjteményekben és adatbázisokban.
Ezek közt vannak ingyenes és előfizetéshez kötött források is, és sokszor mások által gyűjtött adatokra is támaszkodni lehet, de semmit se higyjünk el elsőre! Minden adatot ellenőrizni kell.
Ha még hiányoznak nagyszülők, dédszülők, akkor először ezeknek az információknak kell utánajárni, például hivataloktól kikérni anyakönyvi kivonatokat, plébániáktól keresztleveleket, iskoláktól bizonyítványokat, stb.
4. Anyakönyvi kutatás
A hazai 19-20. századi anyakönyvek sokszor el vannak látva kéziratos vagy digitális indexszel, azaz valamilyen formában kereshető adatbázissá vannak alakítva. Sajnos ez nem minden időszakra és településre igaz, ezért van, ahol csak a teljes anyakönyv átlapozásával lehet felkutatni a szükséges bejegyzéseket.
Ahogy haladunk visszafelé az időben, a kezdetben magyar nyelvű anyakönyvek latin nyelvűvé válnak, vagy népcsoporttól függően más idegennyelv ismeretére van szükség. A kézírás néhol nagyszerű, néhol gyógyszerész legyen a talpán, aki kiolvassa.
Nehéz lehet a 100-200-300 évvel ezelőtti települések azonosítása is.
5. Kiegészítő kutatások
Számos olyan adatbázis van, amiben keresgélni lehet: címjegyzékek, katonai közlönyök, napilapok, helytörténeti tanulmányok, feudális kori összeírások, oklevéltárak, stb.
Egy kis szerencsével megtalálható valamelyik rokon neve egy újságcikkben, vagy például rögzítették a hangját egy néprajzi gyűjtés során. A temetőkben érdemes felkeresni a régi síremlékeket.
6. Családfaépítés
A megtalált adatokból folyamatosan bővítjük és forráshivatkozásokkal látjuk el a családfát. Ha a források nincsenek elmentve és rendszerezve, a családfában szereplő adatok hitelessége megkérdőjelezhető. Én ezt tartom az egész munka legfontosabb részének.
7. Vizualizáció
A kész családfát vagy ősfát szép, nyomtatható formába öntjük vagy akár családkönyvet is lehet készíteni belőle mindenféle érdekes adattal és képpel fűszerezve. Ne felejts el visszajelzést adni a meginterjúvolt rokonoknak, hadd örüljenek ők is az elért eredményeknek!
Ingyenes első konzultáció
Ha szeretnél többet tudni, vedd fel velem a kapcsolatot az alábbi lehetőségeken. A kiindulási adatok összegyűjtése után az első megbeszélés ingyenes és további kötelezettséggel nem jár.
Remélem, hamarosan együtt dolgozunk!
TELEFON: +36-30/230-9305 • EMAIL: info@szepanyus.hu